Az iskolai tanrend, amúgy is igen sokrétű anyagai mellett, sajnos a művészetek és a művészetismeretre nem kerül kellő figyelem fordítva. A kortárs műalkotások azonosítását teszi lehetővé a www.magnus.net oldalról elérhető alkalmazás. A 2013-ban New Yorkban fejlesztett applikáció elsősorban a galériák, műgyűjtők életet volt hivatott megkönnyíteni. A kérdéses alkotást elég csak lefotózni és egyből megtudhatjuk a kép készítőjét, a mű címét, illetve annak korabeli és jelenlegi piaci árát. Az adatbázis nem csak az amerikai aukciókat vette górcső alá, hanem a múzeumok és galériák állományának is jelentős részét feldolgozta. Küldetésük a piac nyitottabbá tétele és átláthatósága volt. Alapvetően nem diákok és tanárok számára készült a fejlesztés, de mint a Tanárblog is rámutatott nagyon hasznos lehet kiállítás látogatása esetén, vagy művészettörténet órán. Lehetőséget ad összehasonlító adatok gyűjtésére, vagy megfigyelni tendenciákat, kinek milyen áron mennek el a képei és vajon mi is lehet ennek a titka?

          Számtalan környezetvédelmi felületről érhető el olyan alkalmazás, ami az ökológiai lábnyom kiszámítására alkalmas. Maga a kifejezés arra utal, hogy megtudjuk, hogy adott fejlettségű ország fenntartásához, adott technológiai fejlettség mellett mennyi földre és vízre van szükség ahhoz, hogy az életmódhoz kapcsolódó igény ki legyen elégítve és elnyelje a keletkezett üvegházhatású gázokat, CO2-t és hulladékot. A kalkulátorok közül van, amelyik a karbon lábnyomot, más a vízlábnyomot számolja, vagy összességében ad közelítő értéket arra, hogy adott felhasználás és kibocsátás mellett a Földünk mekkora részére van szükség, vagy hány Földre lenne szükség az életmódunkhoz. Ez az érték kiszámítható és vetíthető egyénre, csoportokra, földrészekre, vagy vállalkozásokra is.
A wikipedia adatai szerint míg 1961-ben az ökolábnyom 0,88 hektár volt, addig ma már 2,2 hektárra van szükségünk, ugyanakkor a Földön minden lakosra csak 1,8 hektár jut. Hazánkban 3,7 hektár/fő a lábnyom, az USÁ-ban 9,57 ha, míg az afrikai átlag 1,33 ha.
A Kislábnyom zöld portálon különböző kalkulátorok érhetők el: http://kislabnyom.hu/szen-dioxid-szamlalok-karbon-labnyom-merok. A WWF Magyarország is egy hiánypótló applikációt fejlesztett, WWf Léptem! névvel. melyben mindennapi gyakorlati segítséget ad az ökológiai lábnyomunk csökkentésére. (Mobil áruházakból letölthető)

          Kutatások igazolják, hogy az a tudás, amelyet magunknak szerzünk meg hosszabb távon és mélyebb ismereteket kap, mint ha passzívan fogadjuk be az ismereteket. A modern kori oktatás elé támasztott kihívás, hogy olyan példákat adjon a feladatok megoldásához, ahol nem csak az eredmény kiszámítása, hanem maguk az adatsorok is érdekesek és a való életből valók. A matematika vagy az informatika oktatásához számos példa generálható a https://www.kaggle.com/datasets oldalról, ami egy igazi aranybánya. Vagy olaj… Az IT szektor jelszava „az adat korunk olaja”. Az oldalt a programozók és oktatóik számára hozták létre, hogy valós adatokkal végezhessenek el például mesterséges intelligencia programozásokat, készítsenek diagramokat. A felületen a szállásadók adataitól, az USA iskolai kosárcsapatainak eredményeitől, a gáz árának változásán át Chicago bűnözési rátájáig rengeteg adatsor található. A metaadatok alkalmasak a vizuális ábrázolás tanulására is, amelyhez például segítségül hívható a Flourish alkalmazás. Az ingyenes program elérhető innen: https://flourish.studio/

          A cím nem egy vicc, ugyanis a Netflix nem csupán sorozatok és filmek tárháza, hanem egyik aloldala az angol nyelv tanulásának segítésére jött létre. Persze abból sem maradhatnak ki a filmek, így a szórakozás sem. A Language Learning with Netflix oldal letöltésével 500 film, vagy sorozat érhető el speciális feliratozással. Ez azt jelenti, hogy az angol audio eredeti szöveg mellett megjeleníthető a magyar is, vagy megállítva a filmet egy-egy idegen szóra kattinthatunk, amire egynyelvű szótár gyanánt magyarázatot és példa mondatokat kapunk, vagy az adott szó magyar fordítását kérhetjük. Olyan lehetőség is van, hogy a kezdők beállítsák, hogy minden szövegrész után megálljon a film, feldolgozandó a látottakat, hallottakat és legyen idő a felirat elolvasására és megértésére. A program lehetőséget ad arra is, hogy virtuális szótárt hozzunk létre, a kiválasztott szavakból, vagy kifejezésekből
Jó szórakozást nyelvtanulás közben! https://languagelearningwithnetflix.com

          Egyre több eredmény támasztja alá, hogy a gyermekkorban elkezdett elsősegélynyújtással kapcsolatos nevelés és oktatás egy megfelelő módja lehet az elsősegélynyújtás társadalmasításának. Ameddig nem valósul meg egységesített, például a NAT-ba épített formája, addig is érdemes megvizsgálni a másfajta módszerekkel történő ismeretátadást. Az EFOP-5.2.4-17 projekt keretében feltérképezzük annak lehetőségét, hogy digitális oktatási formák, hogyan járulhatnak hozzá az egészségügyi ismeretek és elsősegélynyújtás oktatásához.
Az általános és középiskolai intézmények túlterhelt tananyag mennyisége mellett szükséges lehet interaktívabb eszközökkel megközelíteni a témát. Továbbá fontos, hogy a témában való jártasságot mélyítsük. Magyarországon napjainkban a tendencia szerint az elsősegélynyújtás oktatásával a járművezetői forgalmi vizsga lerakásakor találkoznak először a fiatalok. Emiatt például a mélyebb ismeretek elsajátításából kimaradnak azok, akik anyagi helyzetük vagy egyéb tényezők miatt nem rakják le a forgalmi vizsgát.
Fontos tehát, hogy minden fiatalnak legyen lehetősége az elsősegély nyújtási ismeretek elsajátítására még iskolás korában akár online formában, mert ha nem is bizonyított, hogy ezeket a készségeket tudnák-e használni egy valós helyzetben, de a segítségnyújtással kapcsolatos attitűdre pozitív hatással lehet.

          Az elmúlt évtizedekben robbanásszerűen nőtt azon iskolák száma, amelyek aktívan nyitnak a digitális módszerek irányába. E módszerek fejlődésével és terjedésével a robotok is megjelentek a hazai oktatásban. Sőt az oktatási robotika az utóbbi időben nemcsak rohamosan fejlődik, de a népszerűsége is egyre inkább növekszik. Több általános iskolában sikeresen került bevezetésre a robotika program, amelyek keretében a fiatal résztvevők programozási, mechanikai ismeretekkel gazdagodhattak. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy az iskolai robotkészletek használata az algoritmikus és logikus gondolkodás fejlesztésére rendkívül alkalmasak. A tanulók számára a programozás elsajátítását tehát megkönnyítik a robotok és ezáltal a programozás-tanulás játékos és élvezetes lesz.
Pályázati támogatások több iskola számára nyújtottak lehetőséget eszközállományuk fejlesztésére és új programok kidolgozására. Azonban a növekvő érdeklődés azt mutatja, hogy eddigi fejlesztések nem elegendőek ezen a téren. A pozitív tapasztalatok azt mutatják, hogy igény és lehetőség van ilyen irányú fejlesztésre.
Hasznos cikk a témában, mely bemutatja a robotika oktatásban használt eszközöket: https://people.inf.elte.hu/szlavi/InfoDidact18/Manuscripts/SVKP.pdf

          A COVID-19 vírushelyzet számos diákokat érintő negatív hatásai közé tartozik iskolai kirándulások elmaradása. Pedig ezek a kirándulások nemcsak érdekesek és izgalmasok, de számos előnnyel is járnak mind a diákok, mind a pedagógusok szempontjából. Például hozzájárulnak a diákok általános fejlődéséhez, a különböző helyek felfedezése sokrétű tapasztalattal gazdagítja őket és szórakozva tanulhatnak is közben, fejlődik a szociális és kommunikációs készségük és még sorolhatnánk.
Kifejezetten rosszul érinti azon fiatalokat az osztálykirándulások elmaradása, akiknek hátrányos helyzetükből adódóan az iskolai kirándulások az egyetlen lehetőségük, hogy új helyekre látogassanak el, utazási élményeket gyűjtsenek. Az EFOP-5.2.4-17-es projektünk esetében éppen ezért rendezünk meg szakmai kirándulásokat. Az egész napos alkalmak célja, hogy élményalapú ismeretszerzésbe részesítsék a résztvevőket. A világjárvány miatt azonban az idei évre tervezett kirándulások elhalasztásra kerültek. Ezek pótlására 2022-es évben fog sor kerülni, remélve a kedvező járványügyi intézkedéseket.
Azoknak pedig, akik szeretnének kirándulni, de nem tehetik, számos digitális platform nyújt online túra lehetőségeket világszinten https://femina.hu/utazas/virtualis-muzeumi-turak/ és akár hazánkban is az Egri Várban, vagy a Zempléni hegységben.

          A COVID-19-es vírusjárvány példátlan kihívások elé állított mindenkit, többek között az oktatási intézményeket is. A Magyar Kormány az egészség védelmében és a járvány terjedésének visszaszorításáért tett intézkedések keretében a 2020-as és 2021-es évben is elrendelte, hogy az oktatási intézmények bezárását és digitális oktatásra való átállását. A helyzet pedagógusok, szülők és gyermek számára is jelentős kihívásokat hordozott, amelyek még erősebben jelentek meg a hátrányos helyzetű családok életében. Számos esetben a családok nem rendelkeztek olyan digitális eszközzel, vagy internetkapcsolattal, amellyel lehetőségük lett volna bekapcsolódni az oktatásban. Ilyen esetekben volt, hogy az iskola eszközparkjából kaphattak használatra, volt, hogy adományként kaptak elektronikai eszközöket, de nagy segítségükre voltak olyan programok, mint „Minden diáknak legyen számítógépe Magyarországon!” (https://tanuljagepemen.org/?fbclid=IwAR3yinCr_inVQs4SnsQmVZI8dytMPs8eYnsM7y9xy2docmKsQlA-yIXluMQ) és a „Felgyorsítja a digitális felzárkózást a JÓTETT Bank” (https://www.raiffeisen.hu/fooldal/-/content/DHMdVjW0MTeQ/felgyorsitja-a-digitalis-felzarkozast-a-jotett-bank/maximized.)

          Az EFOP-5.2.4-17 Segítünk a Tanulásban! pályázati konstrukció célja, hogy támogassa az olyan pilot kezdeményezéseket, amelyek innovatív fejlesztési lehetőségekkel rendelkeznek. Jelen projektünk során a digitális eszközök (tabletek) oktatási célú felhasználását támogatjuk. Projektünk megvalósítása során kiemelt figyelemmel kísérjük a hasonló kezdeményezéseket is. A Classm8 program a telefonok ismeretszerzési lehetőségeit térképezi fel, hiszen az okostelefonok életünk elválaszthatatlan részét képezik, főleg a fiatalabb korosztályok esetében ezáltal hatékony kiindulási helyzet az interaktív oktatási formákhoz. A projekt keretén belül egy olyan innovatív eszközrendszert hoznak létre, mely online, platformfüggetlen, böngészőalapú és mobilra optimalizált: így a képzésben résztvevők számára instant elérhető a képzés során; – csoportszintű tanulást segít elő : vagyis az órába építve tudja kezelni az egyéni és a csoportszintű teljesítményeket; – azonnali visszajelzést tesz lehetővé (real-time): az egyes feladatok megoldását rögtön kiértékeli a rendszer; -elősegíti a tapasztalati és/vagy az élményalapú tanulást a játékosítás (gamification) és a csoportkultúra kialakításának segítségével.
A projektről bővebb információ a www.classm8.org oldalon érhető el magyar nyelvű ismertető.

          A koronavírus miatti vészhelyzet korlátozásai a „Segítünk a tanulásban!” projektünk személyes kontaktust igénylő feladatelemei kapcsán jelentős kihívás elé állítja a projektet megvalósító konzorciumot. Felelős szervezetként a koronavírus terjedésének lassítása érdekében a DARTKE Egyesület mindent megtesz. A személyes kapcsolatok minimalizálása miatt egyes projekt tevékenységek az eredetileg tervezett formában nem, vagy csak a tervezettnél későbbi időpontban tudnak megvalósulni (pl. kompetenciafejlesztés, workshopok, szakmai konferencia).
A projekt előrehaladásának biztosítása érdekében a műhelymunkák egy részét videokonferencia segítségével megvalósítjuk, a személyes találkozók korlátozottsága miatt az erőforrásokat az informatikai elemek fejlesztésére fordítjuk.
A Tanlet alkalmazás letölthető az Appstore-ból és a Google Play felületről, így a projektbe bevont tanulók, pedagógusok az otthoni tanulás és munkavégzés kapcsán tudják használni az alkalmazást.
A távoktatás várható térnyerése, elterjedése kapcsán a digitálisan támogatott oktatási módszertanok iránt növekvő kereslet prognosztizálható – ez előnyös lehet a Tanlet alkalmazás elterjesztése kapcsán.
A koronavírus vészhelyzet megszűnése után rendezvényeink időpontjait aktualizáljuk